Múzeum meg konzum

A kimerítő szombati nap után vasárnapra Ági azt javasolta, hogy pihenésképpen menjünk múzeumba. A nagy pihenésben rögtön két múzeumot is megnéztünk délután.

Az első a Glyptothek volt, amelyben ókori görög és római szobrok vannak egy halom. A müncheni görög mánia akkor kezdődött, amikor az egyik bajor király vagy herceg gyereke görög király lett, aztán lett ez a múzeum is. Belül mutattak régi fotókat, milyen szépen ki volt festve és mennyire sűrűn tele volt szobrokkal. Aztán jött a háború, festésnek és szobrok egy részének annyi. Azért maradt még szobor, olyasmi hatása van a dolognak, mint Rómában a Vatikáni Múzeum ókori szobortárának, rengeteg szobor ki van rakva, aztán örülj neki. Mi legjobban Szókratész fejének örültünk, hiszen már régről ismertük őt a történelem könyvek képei közül. Aztán voltak még római császárok, párról meg is állapítottuk, hogy szerepeltek a Gladiátorban (ők ketten vannak a képen, amit innen szedtem), ezzel is tovább csillogtatva kiváló műveltségünket.
Az ókor után nagy ugrással meg egy kis sétával a modernségre váltottunk át, délutánunkat ugyanis a Pinakothek der Modernében folytattuk. Ebben nevének megfelelően huszadik századi alkotások vannak, a legmodernebbek kivételével, mert azok az idén nyílt Brandhorstban láthatók. Maga az épület is modern és nagyon kellemes, nagy és világos terek vannak benne. A legérdekesebb rész a huszadik század dizájnját mutatja be. Van itt minden, 25 éves számítógépek, egész szekrénnyi rádió, nagyon menő lemezjátszó és rádió egybe, szalagos magnó, a legkülönfélébb bútorok és még autók meg motorok is. Elképesztően vicces volt látni, hogy pár ezek közül a cuccok közül ma ismét menő lenne, a többi meg csak úgy magában volt vicces. Vannak a múzeumban persze képek is, azokból azért már elég sok az értelmezhetetlen, de végülis nagyon jó kis délutánt töltöttünk a múzeumokban.
Miután így megcsapott minket a kultúra szele, másnap gyorsan el is kellett menni fogyasztani. A Marienplatz és Karlsplatz közti utcát (Kaufingerstrasse) jártuk be nagyjából, ez a fő bevásárlónegyed. Amin nagyon meglepődtem, iszonyatosan sok ember volt ott munkaidőben. Az egy dolog, hogy most itt nyári szünet van (és közben rohadt hideg), de a munkahelyeken elvileg nem szokott az lenni, itt mégis úgy tűnt, hogy az eladókon kívül senki nem dolgozik, hanem bőszen konzumál. Durva tömeg volt mindenhol, tényleg. Azért láttunk pár jó cuccot, Ági szerzett is dolgokat, én majd későbbre hagyom a beszerzést, mert most egy időre megvolt a vásárlás adagom.
Sajnos fotók nincsenek, majd a vasárnapi képeket is elkérem Ágitól, és azokat is jól feltöltöm a szokásos helyre, ide meg pakolok majd egy linket. Addig hallgassatok zenét a hihetetlenül szellemes nevű Flo Ridától. Nekem a refrénről rögtön ez a klip ugrott be (ide már nem merem betenni, annyira fájdalmas), kár, hogy Flo Rida bának nem jutott eszébe Kozso remeklését (1:58-nál a linkelt klipben) megismételni a "You spin my head right round, right round"-ra.